Majonézes csokitorta

Némi kihagyás után pótolok, elutazás miatt nem volt már érkezésem megírni a múlt heti alkotást. Az utóbbi időben egyre többször botlottam bele majonézes csokitorta receptekbe angol oldalakon, úgy tűnik, épp reneszánszát éli ez az édesség. Több receptet átböngésztem, olyat akartam, ami üzembiztosan nem száraz, ezért a megoszló review-s változatok kiestek, Manila Spoon háromcsokis kombinációjára esett a választás. Azon mondjuk jót szórakoztam, hogy mindenhol szívszélhűdéses módon adják elő, hogy OMG MAYONNAISE! Hát tényleg, baszki, tojássárgája és olaj, vágódjunk hanyatt menten :). Természetesen nem szexista és szar boltival, hanem sk. majonézzel, gondoltam, ha balzsamecettel csinálom, az még jobb lesz a csokival. Csöpögtessen lassan, akinek két anyja van – botmixer a mi a barátunk. A háromcsokisból végül kétcsokis változat lett, mivel a krémhez a szokásos, évek óta használt tejszínem úgy csapódott ki, hogy csak pislogtam, nem is emlékszem, hogy valaha le kellett-e húznom 4 decit a slozin, hát most megesett, a gyorsmentést a baracklekvár jelentette, de szerintem olyan jó lett, hogy legközelebb már direkt csinálom majd vele :). A tésztához nem variáltam át a cup-okat, egyszerűbb volt a mércével csinálni, szóval mindenki ragadjon magához egy 2,5 decis csészét.

IMG_8858

Hozzávalók:

2 tojássárgája
2 dl napraforgóolaj
1 ek. porcukor
2 ek. balzsamecet
1 tk. só

2 csésze liszt
0,5 csésze holland kakaó
fél csomag sütőpor
1 tk. szódabikarbóna
csipet só
1 tk. neszkávé
3 tojás
1 és negyed csésze víz
1 csésze cukor
1 ek. vaníliakivonat
10 dkg étcsoki

25 dkg baracklekvár

20 dkg étcsoki
1,5 dl tejszín
1 ek. (tőzegáfonya- vagy juhar)szirup

Először megcsináltam a majonézt: tojássárgák, olaj, cukor, só, balzsamecet egy edénybe kerültek, és botmixerrel 2 perc alatt sima, sűrű krémmé dolgoztam, a balzsamecettől nagyon szép halványbarnás színe lett. Ment a hűtőbe, amíg a tortát összeraktam.

Tálba került a liszt, a kakaópor, a szódabikarbóna, a sütőpor, a neszkávé, a só, a cukor, beledaraboltam a 10 dkg csokit, majd jöhettek a nedves anyagok: a tojások, a víz, a vaníliakivonat és a majonéz. Összekevertem, és kivajazott, kilisztezett, 26 cm-es tortaformába öntöttem a masszát. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 45-50 perc alatt sült meg – tűpróba -, figyelni kell arra, hogy ne süljön túl, a fogpiszkálóra már ne tapadjon tészta, de maradjon jó puha. Amikor kihűlt, kettévágtam és megtöltöttem a baracklekvárral. Végül elkészült a bevonat: a csokit, tejszínt, szirupot forrásban lévő víz felett összeolvasztottam sima krémmé és megkentem vele a tortát. Hűtőben töltötte az éjszakát, másnap szülinaposok és egy visszatérő ünneplésén villámgyorsan elfogyott, bocs a fotóért, későn kaptam észbe, az utolsó, miniatűr maradványszeletet sikerült már csak megörökíteni.

Kávés fatörzs

Amikor a szívtelen kollégáid december végén megszavazzák, hogy az évvégi vacsora kerüljön át januárra, mert már időben sehogy se fér bele a hátralévő munkanapokba, és ezzel elrontják A Karácsonyi Ráhangolódást. Amikor a családod a kéttucatnyi ünnepi süti közé nem veszi fel a menüre az általad egyedüliként kért kávés fatörzset. Amikor a pisztáciás Daubner-bejgliről már csak lemondóan legyintesz. Amikor ezek a first world problems drámák decemberre így halmazatilag, ünneprontón összetorlódnak. Akkor már csak annyi marad szépségtapasznak erre a rengeteg fájdalomra, hogy az egyik januári vacsorára szavazó társtettes megunja a sűrű vádló pillantásokat magába száll, és enyhítő körülménynek megígéri, hogy csinál majd kávés fatörzset.

Mostanra jutottam el a megvalósításig, szépen be volt ez tervezve, mivel tudottan ma voltak bent a legtöbben a cégnél, apró fennakadást csak az időközben beütött betegség jelentett: úgy meg vagyok fázva, hogy nem érzem az ízeket. Ja és nemhogy még soha nem csináltam kávés fatörzset, de – mivel a kávéval ellentétben nem szeretem a kávés édességeket – szerintem nem is ettem még. Varga Gáborban nem szoktam csalódni a klasszikus/old school recepteknél, úgyhogy az ő receptjével dolgoztam. Gyakorlatilag vakon. Vagy hogy mondjuk ez? Nyelvtelenül? 🙂

IMG_8652

Hozzávalók:

6 tojás
12 dkg cukor
18 dkg liszt
csipet só

1,5 dl tejszín
0,5 dl tej
10 dkg cukor
2,5 dkg keményítő

45 dkg vaj
18 dkg porcukor
1 dkg holland kakaó
1 dl kávé

VG fordított metódussal dolgozik az általam megszokott “tojássárgája+cukor, majd liszt + felvert fehérje” piskótakészítéshez képest, kipróbáltam, őszintén szólva én nem tapasztaltam különbséget a két végeredmény között. A fehérjéket a csipet sóval elkezdtem habbá verni, majd fokozatosan beleszórtam a cukrot, amíg kemény, fehér habot nem kaptam. Kézi habverővel hozzáforgattam a tojássárgákat, majd lassacskán beleszitáltam a lisztet és azt is. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam (fontos, hogy egyenletes legyen), 200 fokon 15 perc alatt kisütöttem. Utána az előírás szerint még a papíron nyújtófával átnyújtottam, hogy még egyenletesebb legyen, majd másik sütőpapírra fordítottam, lehúztam róla a régit és a papírral együtt feltekertem.

Amíg hűlt, addig a tej, tejszín, cukor, keményítő négyesből sűrű krémet főztem, amit folpackkal lefedve hagytam kihűlni. Aztán a vajat habosra vertem a robotgépben, hozzáadtam a porcukrot, ezzel is ment vagy öt percig a gép, végül a kakaót, a kihűlt kávét és a főzött krémet. Sima masszává dolgoztam, aminek kétharmadával megtöltöttem a piskótatekercset. Egy órára ment feltekerve a hűtőbe, végül a maradék krémmel bevontam, és így töltötte az éjszakát a hidegben. A csíkozást még a bevonás után kellett volna megejteni, de akkor már győzött a betegség és kidőltem, a szállítást meg úgyse élték volna túl a csíkok, úgyhogy csak bent csináltam meg ma reggel még hidegen, így nem lett olyan szép. Viszont most decemberig nincs karisirató pasihiszti jók vagyunk :).

Zöldcitromos-sárgarépás torta

– Mamaaaa, nééézd, eltört a kezeeem!
– Nem eltört, szívem, hanem amputálták.

Majd tettek a végére KitchenAid dagasztókart, így Hook kapitánnyal volt szerencsém tortát sütni :). Péter Jánosné gyűjtésében azért szeretem a süteményeskönyvet, mert nagyon könnyen variálhatók a receptek, az itthoni készletekre adaptálhatók ÉS egész jól bírják a kalózok beavatkozását is :). A lime eredetileg citrompótléknak került bele nálam, de azt kell mondjam, érdemes megtartani, annyira karakteressé teszi a tortát. Bónusz pluszpont, hogy kettőt bele lehet csapni a fagyasztóban halmozódó tojásfehérjékből is.

IMG_8633

Hozzávalók:

3 lime
30 dkg (pucolatlan) sárgarépa
15 dkg darált mandula
10 dkg (szénhidrátszegény) gesztenyeliszt, de lehet simával is
5 tojás (+ opcionálisan 2 fehérje)
25 dkg porcukor
fél csomag sütőpor
25 dkg baracklekvár

vaj
porcukor

A tojássárgákat és a porcukrot robotgéppel (Hook kapitány által megadott változó sebességen) habosra kevertük. Közben megpucoltam és nagylyukú reszelőn lereszeltem a sárgarépát, kislyukú reszelőn a lime-okat, és kifacsartam a levüket. A liszt, mandula, répa, sütőpor, zöldcitrom ment hozzá, kicsit még kavart a gép. Aztán a fehérjéket felvertük habbá és óvatosan beleforgattuk a tésztába. Kivajazott, sütőpapírral bélelt 28 cm-es tortaformába került a massza, majd 200 fokon 5 percet, utána 180 fokon 40 percet töltött (tűpróbáig). Amikor kihűlt, kettévágtam, beletöltöttem a baracklekvárt, majd a végén kapott egy kis porcukor-díszítést. Nagyon friss, könnyű torta, szerették a kalózok is :).

Tőzegáfonyás rizsfelfújt

A rizzsel és a tésztával nem vagyunk mennyiségbarátok. Vagy túl kevés, vagy túl sok lesz mindig főzés után, a pontos kiméréstől úgy 25 éve gondosan távol tartom magam :), inkább a maradékhasznosítás, mint a mérleg (nem állítom, hogy ez racionális megoldás, de evvan). No legutóbb olyannyira megszaladt a kezem, hogy fél kiló főtt rizs maradt meg, ezzel kellett valamit kezdeni. A mazsolával nem szoktuk szeretni egymást, bár van az a nagyszemű arany, amit elcsipegetek, de bármibe kellene, általában aszalt tőzegáfonyával helyettesítem, a lime meg most olyan úri huncutság, hogy a múltkor elhasználtam a citromokat és csak ez volt itthon :), de nyilván mindkettő felcserélhető.

IMG_8602

Hozzávalók:

50 dkg főtt rizs
4 dl tej
2 ek. vaníliakivonat
15 dkg aszalt tőzegáfonya
10 dkg cukor
4 tojás
4 ek. zabpehely
1 ek. vaj
1 lime reszelt héja

1 ek. zsemlemorzsa
vaj

A rizshez adtam a cukrot, a lime reszelt héját, a vaníliakivonatot és a tőzegáfonyát, felfőzöm, lefedve hagytam addig állni, amíg felszívta az összes folyadékot, aztán fedő le, langyosra hűlt. Ekkor belekevertem a zabpelyhet, a vajat, a tojássárgákat és óvatosan beleforgattam a kemény habbá vert fehérjéket. Kivajazott, zsemlemorzsával megszórt üvegedényben 180 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütöttem (kb. 35 perc).

Segítsüti – Orosz mákos túrórudis meggyes-mákos túrótorta

A futás mindenre IS jó :), nélküle nincs még Segítsüti se 🙂 (oké, elismerem, reménytelenül függő vagyok 🙂 ). Minden testi-lelki előnyén túlmenően futás közben remekül lehet fejben főzni, gondolkodni recepteken, ha épp nincs más töprengenivaló. A tavalyi licit még véget sem ért, egy déli 10 kilométeren már összeállt az idei sütim. Aztán nemrég a dátum kitűzését követően az egyik hosszún bevillant egy másik tuti összeállítás, ami jobban tetszett, de ott két spéci hozzávaló beszerzésével elcsúsztam, ezért ez jövőre marad, hacsak valami újabb verzió nem születik addig. És természetesen egy újabb futás közben állt össze a mostani is, amit annyira 100%-osnak éreztem, hogy még aznap délután elmentem az összes hozzávalót megvenni. Nagyon vicces élmény egyébként, nézed a pulzust, figyeled, hol a forduló, és egyszer csak becsapódik frontálisan, hogy “mákos túrórudi”, utána mellétolul minden más is, villognak a képek a hozzávalókról, a lehetséges variációkról, és villámgyorsan  elkészül fejben a torta.

Az oroszok már a spájzban vannak. Itt mondjuk kizárólag ott, de kétségkívül ez a legjobb hely nekik. A túrórudival kapcsolatosan mára már azért közismert, hogy eredetileg az ő termékük, de ezt a lábjegyzetet szeretjük gyorsan átlapozni, mivel ugye a megfelelő mintás magyar verzió az igazi. Pedig. A külföldre költözésünkkor eleinte még élénken élt a “hazautazunk és rávetjük magunkat” projekt, de aztán szerintem romlott is a minősége az elmúlt 12 évben (ahogy a Pilóta keksznek és a vaníliás karikának is 😦 ), mi meg egyre jobban lejöttünk róla, mert ha nem csak megszokottan eszed, igazából jó, nem annyira finom (bocs a szentségtörésért). Szegény nagyi is hiába vette tízesével, a lányoknak se kellett egy idő után, ráadásul a folyamatosan bővülő ízválasztékkal egyre könnyebben lehetett véletlenül mellényúlni, például ún. tejcsokisra vagy valamelyik gyümölcszselés belsejű förmedvényre. Szóval a túrórudizás felénk szép csendben elmúlt. Aztán az országváltás után, úgy három éve megtaláltam az orosz boltot és a szirokot. A linkelt tesztelés eredményével mélységesen egyet nem értve: egyszerűen fényévekre van a magyartól. Sokkal frissebb az íze, istenien citromos, a mákostól konkrétan könnybe lábad az ember szeme, a karamellás pedig az élet egyik értelme :). A mákos adta az alapot a Segítsütimhez, és nem csak (háromféle) szirokkal pakoltam tele a kosarat, hanem vettem több kiló orosz túrót is, ami 30%-os zsírtartalmú, krémesebb, lágyabb, apróbb szemű, mint az otthoni, tejfölt, ami szintén isteni, és az eredetileg tervezett meggybefőtt helyett fagyasztott meggyet is találtam. A fizetésnél eleinte csak a blagodarja jutott eszembe -azabolgárazabolgártündenénisegítség! -, de mire a pánik elúrhodott volna rajtam, a szpaszíba is beugrott, úgyhogy a csillagok és az oroszok ügyesen összeálltak a licitre.

IMG_8547

A recept majd később jön, a 28 cm-es átmérőjű torta felépítése a következő:

1) Egy réteg Nigella-féle kakaós piskóta
2) Negyed kiló 75%-os gyümölcstartalmú meggylekvár
3) Háromnegyed kiló tejszínes-mascarponés-tejfölös túrókrém
4) Ebbe belenyomkodva féltucat mákos szirok (orosz túrórudi) felkarikázva

IMG_8548
5) Háromnegyed kiló, főzött mákkrémmel vegyített túrókrém réteg követi
6) És egy cukorral felfőzött fél kiló meggy zárja, kirsch-es zselébe dermesztve

IMG_8549

Nem szépíteném: brutális. Délután kettőkor ettem a tesztpéldányból egy épeszű méretű szeletet. Ötkor úgy döntöttem, hogy pihenőnap ide vagy oda, itt valamit kezdeni kell a partravetett bálna állapottal, és nyöszörögve elgurultam elmentem futni 12 km-t. És semmi mást nem voltam képes enni aznap. A gyerkőcök, akik mákost soha, a meggy fújsavanyú, túrót csak gombócban – néma csendben két pofára.

IMG_8553

Erre és még 29 más szuper sütire lehet itt licitálni március 23-án, csütörtökön 16:00-ig és a licittel a Bátor Tábort, rajtuk keresztül pedig a daganatos és krónikus beteg gyerekeket segíteni. Hatalmas lehetőség számukra ez az élményterápia, amelynek segítségével egy időre nem beteg gyerekek, hanem egyszerűen csak gyerekek lehetnek, játszhatnak, sportolhatnak, jól érezhetik magukat sorstársaik közében, építhetik a kis lelküket, miközben az egészségükre szakemberek felügyelnek. A táborozást segítő önkéntesekben pedig az empátiát erősíti a tábor, tolmácsolnak, kísérnek, játszanak a gyerekekkel, ők is rengeteg élménnyel gazdagodnak. Hát ezeknek a gyerekeknek tervezünk sok-sok játékot és a tábor karbantartását elősegítő gépeket beszerezni a befolyó összegből.

IMG_8551

Figyelem, fontos logisztikai részletek következnek! A sütit a Brüsszel-Luxemburg-Frankfurt és a Maastricht-Liége-Metz tengelyen viszonylag simán le tudom szállítani az elkövetkezendő félévben. Magyarország neccesebb, nem kevés rugalmasságot igényelne a leendő nyertestől, egyelőre egy május 21-22 és egy július utolsó, augusztus első hete Budapestet látok előre, talán más is belefér még, de egyeztetnünk kell.

A süti segít, hajrá, licitre fel!

IMG_8552

Mandarinos sárgarépa-krémleves

Előrebocsátom: ez nagyon nem nyert a két kis disznófülűnél. Szerintem viszont zseniálisan jó lett :), egy friss ízű energiabomba, úgyhogy így jártak. Hamar elkészült, a maradék mandarinok és répák elpusztítására tökéletes volt. Még a végén leveses leszek :).

IMG_8544

Hozzávalók:

75 dkg sárgarépa
1 csapott tk. cukor
3 nagyobb satsuma mandarin
1 közepes lilahagyma
1 ek. olaj
1 dl tejszín
1 púpozott ek. natúr krémsajt
pár szál koriander

bors

tortilla

Az olajon üvegesre pirítottam a hagymát, aztán beleszórtam a megpucolt, felkarikázott répákat és a cukrot. Hagytam kicsit karamellizálódni, majd felöntöttem 7,5 dl forró vízzel. Amikor már kezdtek puhulni a répák, belereszeltem a mandarinok héját és belefacsartam a levüket. Kis só, bors, és az apróra vágott koriander is belekerült. Még kapott 5 percet, aztán  belekevertem a tejszínt és a krémsajtot, amikor újra felforrt, lekapcsoltam és botmixerrel leturmixoltam. Két oldalukon pirított tortillalapokat negyedeltem mellé.

Dupla citromos gyűrű

Maradékfelhasználós hétvége van, és valami sütire szükség volt a Nagy Nyári Menetrend megtervezéséhez, mert pörög az agyam ezerrel, sakkozok a repülőjegyekkel, az autóutakkal, a futóversenyekkel, a szabadsággal, a tágabb családdal, emellett holnapra töltöm a szénhidrátraktárokat, mert jön a hosszú futás. Három citrom hevert a kosárban, ők adták az alapot. Egy írós sütit találtam a neten, ezt variáltam át, mert tejföl volt itthon, író nem, és mára épp elegendőnek bizonyult a bicikli összeszedés/futárszolgálat/posta kört letudni, bevásárlást nem terveztem. Kuglófformában sült, de ez egy kis adag süti, ami csak az alját tölti ki, így lett gyűrű (nekünk ennyi elég), aki nagyobb adagot szeretne, duplázza meg a tésztát és kuglófot kap belőle.

IMG_8537

Hozzávalók:

2 citrom leve és reszelt héja
25 dkg liszt
5 dkg teljes kiőrlésű liszt
20 dkg cukor
1 tojás
15 dkg tejföl
3 ek. olaj
1 cs. sütőpor
csipet só

1 citrom leve és reszelt héja
18 dkg porcukor

Szeretem, ha egyszerűen mennek a dolgok: mindent kimértem egy tálba és robotgéppel összedolgoztam. A 24 cm-es kuglófformát kivajaztam, a tésztát belekapartam, elsimítottam és 180 fokon kisütöttem, kb. 40 perc alatt. Rácsra kifordítva hagytam kihűlni. Mire legközelebb lementem a konyhába, a tésztában egy lyuk leledzett. A gyanú a kisebbikre terelődött, aki korábban kérdezte, hogy kóstolhatja-e már, de elhessentettem, hogy még nincs kész.

– Cicám, te ettél bele a sütibe?
– Neeem. (sunyi fejlehajtós eloldalgás)
– Cicaaaa…
– Véééletlen vooooolt…

Elkészítettem a mázt a citromlé, -héj és a porcukor összekeverésével, és rákanalaztam a “véletlenül kilyukadt” tésztára. Két kör Boribon társasjáték alatt rádermedt. Édes, de nem nehéz és erőteljesen citromos ízű. Nyártervezéshez pont jó :).