Currys-kukoricás cukkinifőzelék fűszeres húsgolyókkal

Egész nyáron lopási célzattal nézegettem a kukoricamezőket futás közben. Én errefelé sehol nem láttam boltban főznivaló csőkukoricát, a bicikliút mentén meg ott termett százával, gondoltam, kettőt lenyúlni a gyerekeknek nem kell félnetek. De aztán nem voltam benne biztos, hogy csemegekukorica, mi van, ha takarmány és megölöm őket vele #vidékilány természetesen győzött a helyes erkölcsiség és macerás lett volna hazafelé a hátralévő 3 kilométeren vinni a bűnjeleket (nyíltan lobogtassuk? dugjuk póló alá? ivómellénybe soft flask helyett?) a neveltetés, a kukorica helyén maradt. Szóval ez a kudarc helyes úton maradás jutott eszembe Főzelékes Feri posztját olvasva, amiben szintén cső kukorica szerepelt (lopott hiányában maradt a konzerv). Ferit amúgy tessék olvasni és főzni, a főzelékeket pedig rehabilitálni – az avokádós sültbrokkoli-főzeléke konkrétan felér egy orgazmussal.

13D3C5FA-A8A7-4541-AE02-71664D41D57B

Hozzávalók:

1 gyöngyhagyma
1 ek. vaj (vagy olaj, akkor laktózmentes lesz)
2 ek. repceolaj
60 dkg cukkini (3 kisebb darab)
1 kis doboz konzerv kukorica
2 dl pulyka alaplé (vagy víz)
1 dl víz
fél csokor koriander
1 tk. currypor
só, bors

0,5 dkg darált sertéshús
2 gerezd fokhagyma
1 tk. őrölt fahéj
1 tk. őrölt gyömbér
1 tk. őrölt koriander
só, bors
a sütéshez olaj

A cukkiniket kb. fél centis negyedcikkelyekre daraboltam és teflonserpenyőben kevés olajon megpirítottam. A vajat és az olajat összeolvasztottam, az apróra vágott hagymát megdinszteltem, majd rádobtam a cukkiniket, átforgattam, felöntöttem az alaplével és a vízzel, eredetileg lett volna benne tejszín is, de elfelejtettem (végül nem hiányzott). Korianderlevelek, curry, kukorica bele, 5 perc főzés, só, bors. No, itt jött a recept azon része, amit én értetlenül szemléltem, hogyaszondja ebből ki kén venni egy merőkanállal és magas falú edényben pürésíteni, majd visszaönteni. Nope. Nope. Nope. Botmixert beledugtam a fazékba és érzésre pürésítettem egy részét, oszt jónapot. A húsgolyóhoz – nem, nem fasírt – valókat összegyúrtam (a fokhagymát értelemszerűen lezúzva), és kevés olajon a cukkinis serpenyőben – ugye megy ez az edényspórolás! – kisütöttem.

Reklámok

Gesztenyekrémleves rumos tőzegáfonyával

A tejmentes szekció távolléte átmenetileg jobban felszabadította a kezemet, és ezt ki is használtam. Tökmagért hétfőn a Matchba kellett beugranom, és ha már ott jártam, megint kimenekítettem onnan egy kis növényt – én úgy meg szoktam sajnálni ezeket az árvákat ott, a munkahelyemen a teljes ablakpárkányomat televettem már innen, ráadásul beugrott Dorka [gyerek helyett] “Yukka pálmát akarok.” mondata, amin nagyon röhögtem, szóval lett nekem egy kis yukkám is (gyerek mellé, hiába, élni tudni kell) -, meg vásároltam vákuumcsomagolt főtt gesztenyét. Doki receptje lett a kiindulópont, azt leszámítva, hogy főzzön gesztenyét, akinek két anyja van. Nekem csak egy :).

932C42C7-147D-4F1D-99DC-9CE5C69B6395

Hozzávalók:

40 dkg vákuumcsomagolt, főtt gesztenye (mazochisták főzzék meg maguknak)
0,5 l tej
1 dl tejszín
1 ek. juharszirup
2 dl víz
10 dkg aszalt tőzegáfonya
0,5 dl rum (alkohol- és így hisztaminmentes változatban almalé)

A világ egyik legegyszerűbb levese: a gesztenyét, tejet, vizet, juharszirupot összeöntöttem, felforraltam, forráspont után kicsit visszavettem a hőfokot, 5 percig hagytam főni, bele a tejszín, egy kavarás és lekapcsoltam. A tőzegáfonyára ráöntöttem a rumot/almalevet (most feleztem, lett ilyen is, olyan is, a “beugró kosztos” 🙂 kapta a rumos változatot), mikróba ment 30 mp-re, lefedve hagytam, hogy megszívja magát, a tálkában megmaradt rum/almalé helye a levesben van. Ez így nem túl édes, de elég sűrű, aki akarja, cukrozza és/vagy higítsa jobban. Ez egy szolid kalóriabomba, én utána a második fogást ki is hagytam.

Korianderes vajtök-krémleves

Most már egy ideje a hétfők és a szerdák úgy néznek ki, hogy távmunkázok és közben három főre főzök itthon, többnyire két fogást, néha hármat és/vagy pluszban mentes kenyereket. Kedd-csütörtök beviszem a pakkot, két gasztronómiailag HHH (mentes ez, mentes az) kollegina megkapja az ellátmányt, rendezzük az alapanyagok árát, és mindenki boldog. Nekem meg könnyebb nagyobb mennyiségekben főzni, és kihívás, hogy megtaláljam a közös keresztmetszeteket (adott esetben minimális eltérésekkel) a háromféle kupac intolerancia között. Általában a levesek bizonyulnak a legegyszerűbbnek, ezeknél ugye a glutén, a tojás és a cukor problémakör alapvetően kiesik, a tehéntej meg helyettesíthető vagy nem szükséges.

6046A060-366E-4FA7-90C2-4225AA221DAC

Hozzávalók:

1 közepes méretű vajtök
1 fej gyöngyhagyma
1 ek. vaj vagy olaj
fél csokor koriander
1,5 liter pulyka alaplé (vagy csirke, ha nincs semmi, akkor víz)
1 dl kókusztej
1 ek. méz

bors
tökmag
tökmag- vagy repceolaj

A tököt megmostam, a két végét levágtam, hosszában negyedeltem, a magos részét kikapartam, és grill alá tettem, amíg meg nem pirult, majd kb 2×2 cm-es darabokra vágtam. A vajon az apróra vágott hagymát megdinszteltem, rádobáltam a tökdarabokat, jól átforgattam, felöntöttem az alaplével és kb. 15 percig főztem. Botmixerrel pépesítettem, beleszórtam a korianderleveleket és beleöntöttem a kókusztejet, kapott még 5 percet a tűzhelyen, majd a saját részem kiszedése után belekevertem a mézet. Száraz serpenyőben pirított tökmaggal és pár csepp repceolajjal lehet tálalni, aki igazán ügyes/baromira ráér, kerít hozzá tökmagolajat.

Dupla dulce de leche keksz

Don’t try this at home.

Seriously.

Szóval az úgy volt, hogy még a múlt héten sürgősségileg kinézett, hogy esetleg sütnöm kéne valamit, úgyhogy villámgyorsan kikerestem a netről egy receptet és odatettem a sűrített tejet a szokásos 1 és 3/4 órára főni. Mire kész lett a karamell és elkezdett hűlni, a sürgősségi helyzet megszűnt. Jó, hát akkor majd bentre megcsinálom. Aztán sűrű volt az elmúlt pár hét, mostanra jutottam el odáig, hogy megsüssem ezt a kekszet.

Valami brutális.

Én szóltam!

D67CA944-6117-4B29-A460-15A348ED4361

Hozzávalók:

74 dkg cukrozott sűrített tej
25 dkg puha vaj
20 dkg nádcukor + kb. 10 dkg a görgetéshez
50 dkg liszt
2 tojás
1 csapott ek. szódabikarbóna
három csipet só

A vajat robotgéppel habosra kevertem. Kinyitottam a már kész dulce de lechét, lenyalogattam a fedelét, hosszasan eltöprengtem azon, hogy hagyom a fenébe az egészet és csak ezt így nagykanállal, de ez minden egyes alkalommal bekövetkezik, néhány sóhaj után képes vagyok túllépni rajta. A doboz felét járó motor mellett a robotgépbe kanalaztam, amikor homogénné vált a vajjal, akkor beleszórtam a nádcukrot, majd a két tojást, a lisztet, a szódabikarbónát és a sót. Jó sűrű massza lett belőle, betettem a hűtőbe félórára. A habverőfejet lenyalogattam, hosszasan eltöprengtem azon, hogy mit adtak nekem a rómaiak kollégák, hogy ezt bevigyem nekik… Végül a masszából kb. szilványi golyóbisokat formáztam, meghengergettem a cukorban és jó nagy távolságokra egymástól sütőpapírral bélelt sütőlapra tettem (max. 12 db/sütőlap), majd 180 fokra előmelegített sütőben kb. 12-15 perc alatt megsütöttem. Még puhán jöttek ki, hűlés közben szilárduló süti, teljes kihűlés után lehet a másik fél adag dulce de lechével összeszendvicselni. És mivel véletlenül* páratlan számú készült, egy nyomibbat megkóstoltam magában.

Súlyos, súlyos hiba volt.

Azonnal megszületett a döntés, hogy akkor ez a kelesztőtálnyi bűn – három tepsi készült… – itthon marad. Szerencsére Józan Paraszti Ész időben bekapcsolt, de nem kevés energia feszült a belső párbeszédbe.

JPE: – Mucika, normális vagy? Csak a sűrített tej egészen pontosan 2383 kcal. Plusz beleborítottál egy negyed kila cukrot és egy fél kila lisztet a tégla vajba. Annak a 30 embernek is cukorsokkot fog okozni, legalább magadat ne szívasd.

nbk: – Akkor csak a felét! Beosztom!

JPE: – Ez már nem is gyors szénhidrát, baszod, ez maga Kip-CH-oge!

nbk: – Nincs benne csoki, nincs benne alkohol, nincs benne élesztő, hisztaminmentes, ezt lehetneeeee! Legalább még egyet!

JPE: – Május óta most kerültél újra köszönőviszonyba Mérleg és Centi egykori barátaiddal, és még bőven van hova rendezni a kapcsolatotokat.

nbk: – Megyek délután futni!

JPE: – Mennyit is?

nbk: – 7 km.

JPE: – MUHAHAHAHAHAHAHA.

nbk: – Fartlek is van benne! A gyors szakaszokon feltolom a pulzust 160 fölé.

JPE: – Mucika, az úgy is megy, ha a teheneknek hangosan énekeled a Despacitót és táncikálsz kocogás közben**. Let me repeat: 2383 kcal.

nbk: – Bemegyek 5 perces ezresek alá.

JPE: – Lejtőn 4:30-on belülre. És utána 40 perc spinning.

nbk: – És akkor összeszedvicselhetek kettőt a dulce de lechével?

JPE: – Lófaszt. Egyet eszel natúr.

nbk: – Holnap dél 13 km?

JPE: – Lófasz light, az alacsony pulzuson megy.

nbk: – És este 45 perc spinning?

JPE: – És holnapután is. És szombat-vasárnap. Opcionálisan egy stréber pluszfutással megfejelve.

nbk: – Deal.

JPE: – Héló, nem púpozott evőkanálról volt szó!!!

*Wink, wink.

**Aljas rágalom, soha nem fordult elő. Gyűlölöm a Despacitót.

 

Szilva chutney

Ember az embertelenségben, chutney az őrültek házában (ne haragudj, Endre, sűrű volt ez az elmúlt 1,5 nap). Reggel viszonylag hamar kiderült, hogy a hétfő sem lesz péntekebb a vasárnap esti műszaknál, de addigra nekem már rég listás volt a mai kenyérsütés és a chutney készítés. Értsd: ha törik, ha szakad, ha beszél, ha nem beszél, kenyér és chutney lesz. Plusz a kacsamell is kiolvadt. Innentől kezdve állandósult ingajáratban voltam a pirosló határidők és a pirosló tűzhely között, ami legalább a sportot is pótolta, mert hiába pillantgattam ki ebédidőben, hogy éppen esik-e, a futás nem fért bele. Még az ebéd is nehezen, de a kacsámat nem adtam! A chutney pedig zseniálisan jó lett :). BBC Good Foodos recept volt a kiindulópont, aztán jól átalakítottam, a horribilis cukormennyiségtől kezdve a fűszerezésig. Jövő héten szerintem felszorzom a mennyiségeket négy-hatszorosra és el is teszek belőle.

IMG_1653

Hozzávalók:

0,5 kg ringlószilva
1 fej gyöngyhagyma
10 dkg aszalt tőzegáfonya
2 dl balzsamecet
6 ek. eritrit (vagy ha cukor, akkor lehetőleg sötét nádcukor)
1 tk. őrölt fahéj
1 tk. őrölt római kömény
1 ek. Nigella-mag
csipet só

A szilvákat kimagoztam, negyedeltem, a hagymát apró kockákra vágtam és az eritrit kivételével minden mást hozzákevertem, ment a tűzhelyre, közepes lángon felforraltam, kicsit lejjebb vettem a hőfokot, hagytam 10 percig főni, utána belekevertem az eritritet, és 20 percig főztem még, két mondat között odarohanva megkavarni, vigyázat, nagyon fröcsög! Ebből a mennyiségből három kis üvegnyi lesz, forró, sterilizált üvegekbe merve a szokásos módon (1 perc fejreállítás után dunszt) tartósítható.

Fekete répatorta

Amikor a home office-ban két mondat gépelése között, 15 perc eltelte után bekukkantasz a 180 fokos sütőbe, majd a szívedhez kapsz, halálhörgés, siralom zajlik már helyettek – basszameg, az nem létezik, hogy ennyi idő alatt sikerült szénné égetni… Kesztyű, Open Sesame!, napfény, megnyugvás – ez csak a fahéj meg a dióliszt. Kifejezetten felüdülés volt a csokikrémes-marcipános-cukorkadíszítéses és az epres-fehércsokis-étcsokis-macaronos torták mellett egy mentes sütit is készíteni. Az alaprecepthez megnéztem egy tej-, tojás- és gluténmentes receptet, de mire elolvastam a hozzávalók listáját, elfáradtam :). A mázat kilőttem, és a maradékból meg átpofoztam jelentősen egyszerűbbre. Még ha fekete is lett :).

IMG_1633

Hozzávalók:

0,5 kg pucolt sárgarépa
10 dkg dióliszt
10 dkg rizsliszt
2 púpozott evőkanál chiamag
1 dl repceolaj
2,5 dl cukormentes almapüré
1 banán
1/2 csomag sütőpor
1 tk. fahéj
1 tk. őrölt gyömbér
1 tk. szódabikarbóna
3 dkg eritrit
7 dk pekándió

Amíg lereszeltem a sárgarépát, a chiamagot beáztattam annyi vízbe, amennyi ellepte és zselés állagúvá változtatta, kicsit pótolni lehet, ha túl száraz lenne. A banánt szétnyomkodtam, a pekándiót feldaraboltam, és mindent összekevertem. 26 cm-es, sütőpapírral bélelt tortaformába simítottam a masszát és kb. 1 óra alatt megsütöttem.

Mindenmentes kenyér

Amellett, hogy szakmányban gyártom a szülinapi tortákat – az ég minden csodás áldását kérném Másikborira, aki miatt a napközibe nem kell sütni harmadikat, mert ő csinál -, egy különleges kihívást is vállaltam. Egyik kedves kollegina is masszív szívást szedett össze, glutén-, tojás-, mandula és tejérzékenységgel (nem csak laktóz, full tehéntej), és a cukor is tiltott. Úgyhogy felajánlottam neki, hogy egyeztessük óráinkat intoleranciáinkat, és mivel az én kezemben amúgy is nagyobb mennyiségek lakoznak, megpróbálok néha olyanokat főzni vagy sütni, ami mindkettőnknek jó. Ami így a gyakorlatban azért nem bizonyul egyszerűnek, úgyhogy ma inkább rá koncentrálok, mert az ő étrendje a problémásabb. Az élesztőmentes zabkenyér volt az alap, azt próbáltam tovább mentesíteni, nem tudom még, milyen sikerrel, szemre rendben van, aztán majd beszámolok, ő hogy ítélte meg, gluténmentes cuccokkal nincs tapasztalatom, ráadásul a boltban sem volt nagy választék – útifűmaghéj… muhaha – szóval kicsit a vak tapogatózik most.

Update: korrigáltam a mennyiségeket és hozzávalókat, ez a működőképes változat.

IMG_1614Hozzávalók:

15 dkg gm zabpehely + a tepsibe
5 dkg rizsliszt
10 dkg gm liszt
2 dl rizs- vagy mandulatej
2 púpozott evőkanál chiamag
3 dkg méz vagy agaveszirup
3 dkg repceolaj + a kenéshez
3 dkg darált dió
fél csomag sütőpor (megnéztem, bár az Oetkernek van gm sütőpora is, azt itt nem kaptam, de a legtöbb gluténmentes oldal használja a simát, úgyhogy azzal mentem)
1 tk. szódabikarbóna
csipet só

A chiamagokat annyi vízzel (kb. 1 dl) beáztattam, amennyit felszív és zselés lesz tőle, szükség esetén később kicsit még lehet hozzáönteni. Mindent összekevertem, a sütőformát kiolajoztam, zabpehellyel megszórtam, és 180 fokos sütőben tűpróbáig megsütöttem, ami sokkal tovább tartott, mint az alapkenyérnél, kábé 50-55 perc volt, mire szárazon jött ki a fogpiszkáló.